Hol volt hol nem volt,mese az újságíróról és az olvasóról.

Mese az internetboszorkányról és a szegény olvasóró

 

Nem értem....

Magyarázza meg nekem valaki, hogy a megőrzésre átvett nyereménytárgyakat, milyen okkal és indokkal adja tovább saját felajánlásaként egy nívós iskolának egy újságíró.Az a verseny amire adták a tárgyakat,úgy ahogy megbeszélték sosem lett meg hirdetve, de az írónő felajánlásában minő véletlen pont ezek szerepeltek,gyorsan visszapostázott tárgyak közül véletlenül hiányzik egy kamera.pl.Időrendben is sánta a kutya. Nemhogy adott szó sorában.

Létezik, hogy tényleg az kiabál leghangosabban  akinek a háza ég?

 

Idézet,egy levelezésből:

Kedves Scipiades Erzsébet pulitzer díjas újságíró.Több mint egy éve átadtam meg őrzésre jó néhány tárgyat amit adományként jutalmazásként szerettem volna átadni a Wesli iskoláinak diákjainak.

Célom,hogy egy írói pályázat keretében melynek témakőrét mi határoztuk volna meg ösztönözzük a diákokat írásra olvasásra illetve mi is tapasztalatokat szerzünk életvitelükröl gondolkodásukról a jövőjükre hogyan is gondolnak készülnek.Megállapodásunk szerint 3 fő lett volna a zsűri akik bírálták volna a műveket,én magam,Scipiades Erzsébet és T Anna.

Megállapodásunk egy évvel ezelőtt kelt szóban.kb havi rendszerességgel kérdeztem, mikor indítjuk már el a dolgot de mindig volt valami indok amiért eddig elhúzódott. Május 21 -én levonultam Bársonyosról miután kiderültek csúnya dolgok, amiről Erzsinek több alkalommal is említést tettem amit nem hitt el. Ekkor nagyon megromlott a közel 4 éves barátságunk oly annyíra hogy egy lejáratós cikket tett ki a 24.hu oldalára.

Bejegyzés. a lap alján...folytatása következik.

Ennek ellenére ő a saját szakállára a tudtom nélkül megrendezett egy versenyt amelyen a megőrzésre átadott tárgyaimat sajátjaként ajánlotta fel,és  elosztogatta. Június 19 én a cikk megjelent én néhány nap elteltével egy ismerőst megkérve kiírattam,hogy mi a helyzet az adományaimmal mire ő elküldte egy részét Postán hozzám és egy átadási nyilatkozattal.

Én ledöbbentem hol a becsület a korrektség ebben az íróban ha a tudtom bele egyezésem nélkül a tulajdonomat osztogatja. Arról nem is beszélve,hogy nekem kell reklamálni nála,hogy hól van ez hol van az?Talán a teljesen  új kamerát nem is áll szándékában vissza küldeni mert még mindig nem érkezett meg.Egy ilyen ember hogy érdemel díjat ha a barátján is átgázol és még az adományokat is így kezeli?.......

 

Nos.Azt hiszem ez magáért beszél.

Kunu Lenkét Facebook üzenetben kereste meg Stipiades Erzsébet.

 

 

 

A mellékelt dokumentumot fényképezte be,miszerint a kamerát elajándékozta.

Állítása szerint az az ember akinek 8 szakmája van, saját tapasztalatom szerint hónapokra visszamenőleg pontosan emlékszik minden szóra,ki hol állt és mit mondott, mit csinált....nos Ő nem emlékszik egy ilyen "apróságra" hogy el lett neki mondva, hova lett adományozva a kamera.

Használják egészséggel.Így utólag. potom másfél év távlatából is kívánom.

UI:CSAK NEKEM TŰNIK HIÁNYOSNAK A DOKUMENTUM?

 

Így hát most helyesbítéssel élünk,a kamera megvan.:) Már csak a többi kérdésre kellene választ kapnunk.

 

 

Kommentek
  1. Én

  1. scipi
    2017. július 14., péntek 06:36
    Válasz

    Ismételt helyreigazítási kérelem
    A Tetőfedőnéni.eblog.hu-n megjelentetett blog „Hol volt hol nem volt, mese az újságíróról és az olvasóról” című írása több, a személyemet sértő valótlan állítást tartalmaz.
    1. 2017. július 9-én küldött helyreigazítási kérelmem nem valósult meg. Az átadás-átvételi elismervény adományról című dokumentumot Kunu Lenke tetőfedőnő, és Bréda Julianna, a blog kezelője ugyan megjelentette, ám megjegyzésként a következő mondatot írták:” Kunu Lenkét Facebook üzenetben kereste meg Stipiades Erzsébet. A mellékelt dokumentumot fényképezte be, miszerint a kamerát elajándékozta.”
    Ismételten sajtó-helyreigazítási kérelemmel élek: a blog szerzője ugyanis azt a hamis látszatot kelti, valamint azt a valótlan ténymegállapítást közli, mintha a digitális kamerát elajándékoztam volna, ezzel szemben a tény az, hogy azt, Kunu Lenke megbízásából, adományként adtam át még 2015-ben az iskola igazgatójának. Kérem a nevemet helyesen leírni: Scipiades.
    2.A Tetőfedőnéni.eblog.hu-n megjelentetett blog „Hol volt hol nem volt, mese az újságíróról és az olvasóról” című írásában az „Idézet, egy levelezésből. Kedves Scipiades Erzsébet pulitzer díjas újságíró. Több mint egy éve átadtam megőrzésre jó néhány tárgyat amit adományként jutalmazásként szerettem volna átadni a Wesli iskoláinak diákjainak...” kezdetű bekezdés azt a hamis látszatot kelti, mintha a blog írója, Kunu Lenke a levelet elküldte volna nekem és ebből idézne, holott ilyen levél sem papíron, sem elektronikus formában nem kaptam. 2015 óta dokumentálom Kunu Lenke tetőfedő minden sms-ét, e-mailjét; Kunu Lenke papír alapú levelet számomra sosem küldött. Kérem, a hibásan írt „pulitzer díjas” kifejezést, és az iskola nevét Wesli helyesen megjeleníteni, vagyis: Pulitzer-emlékdíjas, Wesley.
    3. A Tetőfedőnéni.eblog.hu-n megjelentetett blog „Hol volt hol nem volt, mese az újságíróról és az olvasóról” című írásában a szerző, Kunu Lenke valótlanul és rosszindulatúan állította, illetőleg a tényeket hamis színben tüntetett fel, amikor azt állította, hogy az irodalmi versenyre „ ...a megőrzésre átadott tárgyaimat sajátjaként ajánlotta fel, és elosztogatta.” Ezzel szemben a valóság az, hogy amint azt a Kunu Lenkének elküldött átvételi elismervényen is látható, kilenc adományt adtam át 2017. május 30-án a szegedi intézmény vezetőjének. Ebből három volt Kunu Lenke felajánlása: egy Vodafone Tab speed 6, valamint két profi horgászbot orsóval. Az adományok átadásakor mind az igazgatót, mind a helyettesét, mind pedig az iskolatitkárt tájékoztattam: az ajándékokat adományozók ajánlották fel. Ezért is kértem átvételi elismervényt, hogy azt később az adományozóknak eljuttathassam. Az intézmény vezetője egyébként rendkívül hálás minden támogatónak, Kunu Lenkének is, akinek külön levélben mond köszönetet a felajánlott három adományért.
    Az irodalmi verseny az én ötletem volt. Az abaújkéri Wesley iskolában ez több osztály esetében már néhányszor - mindenféle díjak nélkül – megvalósult. Egy-egy neves író, és költő előbb inspiráló szavakat küldött a tanulóknak, melyekből fogalmazások, versek születtek, az írók és költők pedig ezt követően tartottak irodalmi órákat. Azokról az írókról és költőkről van szó, akik 2014-2015-ben Budapesten, az Írók Boltjában a kézírásos szavaikat és mondataikat, fölkérésemre, ennivalóért adták. Ez egy négy-öt évente megrendezett jótékonysági akció, mely azt a nevet viseli, hogy Vegyen egy jó szót! A mintegy hetven író, költő, színész és dalszövegíró kézírásos szavaiból múltkor 11 tonna ennivaló gyűlt össze, újságíróként ezeket juttattam el az abaújkéri Wesley szegényiskolába. A hetven íróból időről időre meghívok valakit a Wesley iskolák valamelyikébe. (2017. május 30-án is ez történt a szegedi iskolában, ahol rendkívül sok az autista gyermek, s az olyan tanuló, aki az életét nagy hátránnyal kezdi. Erről időről időre be is számoltam a tetőfedőnőnek, akitől adományokat nem kértem, Kunu Lenke azokat önként ajánlotta fel.) A Szegedre meghívott, Európa-szerte ismert írónő 2017. május 30-án két rendhagyó irodalmi órát tartott, egyet kicsiknek, egyet nagyobbaknak, ez utóbbin adott találomra kiválasztott szavakat legújabb könyvéből, az iskolások pedig ezek felhasználásával írták meg fogalmazásaikat. Zsűri nem volt, a beérkezett pályaművekről néhány mondatos méltatást írtam, a helyezéseket is csak javasoltam, azt kértem az iskola vezetésétől, a döntést ők hozzák meg. Szeptemberben egy költő, egy férfi érkezik az iskolába, akinek nemrégiben olyan speciális könyve jelent meg, amit az intézmények oktatási segédanyagként is használhatnak.
    4. A Tetőfedőnéni.eblog.hu-n megjelentetett „Hol volt hol nem volt, mese az újságíróról és az olvasóról” című blogjához tartozó úgynevezett „Címkék”ben, mely a lap alján található, a következő szavak vannak felsorolva: „KUNULENKE, BÁRSONYOS, PILITZER, SIKKASZTÁS, ÚJSÁGÍRÓ.” Mivel a PILITZER, a SIKKASZTÁS és az ÚJSÁGÍRÓ szavak egymást követik, az olvasóban azt a képzetet keltik, hogy ezek összetartoznak, s az újságíróra vonatkoznak. Mivel a blogbejegyzésben csupán én szerepelek újságíróként, a sikkasztás személyemet sértő, valós ténnyel, tényekkel nem igazolt állítás, rágalmazás. Valóban Pulitzer-emlékdíjas újságíró vagyok, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett újságíró, Budapestért-díjas... És büntetlen előéletű vagyok. Kérem a sikkasztás szó azonnali elhagyását, valamint helyesen írni, kijavítani a PILITZER szót, az ő neve ugyanis PULITZER.
    Scipiades Erzsébet

  2. tetofedoneni
    2017. július 10., hétfő 13:06
    Válasz

    T Scopiades.Latom 19 honap alatt nem volt kepes informalni arrol jogy a tudtom es beleeggyezesem nelkul on a sajat szakallara elajandekozta a kamerat.Talan akkor is lehetett volna informalni es nem eltitkolni ezt az esetet.Raadasul kellemetlen meglepetes volt a reszemrol hogy ismet a sajat szakallara adomanyozott targyakat a tudtom es beleeggyezesem nelkul ami megorzesre lett atadva .Jogosultsaga arra vonatkozoan nem volt hogy a sajat neve alatt azt elajandekozza!!!

  3. scipi
    2017. július 9., vasárnap 15:38
    Válasz

    Tisztelt Kunu Lenke, az önnek elküldött fényképes bizonyíték/ átadás-átvételi elismervény adományról/ alapján - mely arról szól, hogy még 2015-ben, 12. hó 5-én az abaújkéri Wesley iskolában átadtam Kunu Lenke adományozó PR 4309 digitális video kameráját Szabó László igazgató úrnak- azonnali helyreigazítási kérelemmel élek. Scipiades Erzsébet